Tizenkét pályázó jutott tovább a Nyugati tervpályázatán
A világ és Magyarország építészeinek legjobbjai szálltak versenybe, hogy megtervezhessék az új, kibővített, XXI. századi Nyugati pályaudvart. A Kormány döntései alapján, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiai célkitűzései szerint a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) idén ősszel írt ki nyílt, nemzetközi tervpályázatot a Nyugati pályaudvar átfogó megújítására, kapacitásbővítésére. A tervpályázatot elbíráló zsűri elnöke Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, alelnöke Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója, tagja az V. és XIII. kerület főépítésze, a VI. kerület alpolgármestere, Erő Zoltán fővárosi főépítész és számos kiváló építész szakember. A zsűriben a brit Network Rail és a cseh Sprava Zeleznic pályavasúti építészeti, állomásfejlesztési vezetői is részt vesznek a nemzetközi legjobb gyakorlatok érvényesítése érdekében.
A legutóbbi, 1874-es pályázathoz hasonlóan, melynek eredményeként létrejött a gyönyörű Eiffel-csarnok a Nyugati pályaudvaron, most is felkeltette a pályázat a világ legjobbjainak érdeklődését, a kiírók minden várakozását meghaladta az érdeklődés. Nem volt könnyű feladat kiválasztani a 36 jelentkező közül a legjobb tizenkettőt, akik továbbjutnak a második körbe, ahol már konkrét koncepcióterveket kell benyújtaniuk, ezek közül választ majd a zsűri. A 12 legjobb irodát szigorú, objektív, előre meghatározott szempontok alapján, a referenciák értékelésével végezte el a BFK. Külön öröm, hogy 15 csapatban is jelentkeztek magyarok, az indulók és a továbbjutók pedig Európa, Ázsia és Ausztrália legjobbjai közül kerülnek ki, akiknek keze munkáját dicséri az elmúlt 15-20 év szinte összes jelentős európai vasútállomás-fejlesztése.
A Budapest Fejlesztési Központ október közepén írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környékének megújítására. A pályaudvar gyönyörű csarnoka a műemléki értékeket és a most elvégzett felújítás eredményeit érintetlenül megőrzi majd. Földszinti terei megújulnak, a csarnok kibővített vágányai a föld alá kerülnek, a felszíni peronok pedig közös tetőt kapnak. Az oda vezető vasúti pálya felújítása révén sűrűbben járhatnak a vonatok, az átszállás és a Nyugatiban elérhető szolgáltatások minősége versenyképesebbé teszik a vasúti közlekedést. A föld alatti vágányok a későbbiekben a vasúti alagútban Buda felől érkező vonatokat is fogadni tudják majd. Megújul a pályaudvar körüli összes köztér, a Nyugati tér és a vasút menti rozsdaövezetek helyén összefüggő, a helyieket szolgáló közpark létesül, amely összeköti a Nagykörutat a Városliget és később Rákosrendező térségével. Budapest legértékesebb, ma halott és kallódó területei kapnak így új életet fenntartható közlekedéssel, sok zölddel, a város közepén éktelenkedő sebek, foghíjak begyógyításával.
„A jelentkezők nagy száma azt bizonyítja, hogy a pályázat vonzó és hiteles. Vonzó, mert Budapestnél kevés vonzóbb hely van a világon, pezsgő, történelmi, de óriási megújulási lehetőségek előtt álló európai fővárosként. Hiteles, mert a BFK szakembereivel a tervpályázatot több mint egy éven át, alaposan, minden részletre kiterjedően előkészítettük. A pályázók bízhatnak a zsűriben, amelyben a MÁV szakemberei, az összes környező kerület, a Főváros, az építészkamarák, jeles építész szakemberek is részt vesznek. ” – mondta Fürjes Balázs, a zsűri elnöke, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
“A tervezői feladat izgalmas, kreatív kihívás, ugyanúgy építészet, zöldfejlesztés, közlekedéstervezés, ahogy urbanisztika is. Egy évszázadban egyszer adódik lehetőség egy ország főpályaudvarát ilyen léptékben újratervezni – épp ezért kell ehhez nemzetközi tervpályázat és jártasság a világ nagy pályaudvarainak, városi közlekedési csomópontjainak tervezésében.” - tette hozzá Fürjes Balázs.
„A Nyugati megújítása szorosan illeszkedik a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához, amelynek céljai világosak. A jelenlegihez képest több mint kétszer annyi vonatot kell közlekedtetni a fővárosi és az agglomerációs hálózaton, hogy megduplázzuk a vasút utasainak a számát a térségben. Ehhez nélkülözhetetlen a Nyugati megújítása, mivel már ma sem tud több vonatot fogadni, pedig óriási igény lenne rá – több távolsági vonat, minden irányból több elővárosi vonat, új repülőtéri kapcsolatok vannak tervben a stratégiánkban. A beruházás során egy kétszintes fejpályaudvar jön létre, felszínen 13, föld alatt 6 vágánnyal, melyek a jövőbeni vasúti alagúthoz is csatlakoznak majd. A pályaudvar kapacitása így duplájára növelhető, miközben a pályaudvar területe csökken, és így új park létesülhet, új városfejlesztési területek nyílhatnak meg.” – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.
Budapest jelenlegi vasúti hálózata telített, a fejpályaudvarok, a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvar nem tud több szerelvényt fogadni és fordítani. A kapacitások növelésének egyetlen reális módja a zsákutcát jelentő fejpályaudvarok átalakítása részben átmenő rendszerűvé. Azonos idő alatt egy átmenő vágányon hatszor annyi szerelvényt tud közlekedni, mint egy fejpályaudvarin, hiszen a vonatokat nem kell megfordítani, hanem lehet továbbküldeni, és a helyére két–három perc múlva jöhet a következő. Ezért vizsgálja a BFK a Kormány döntése szerint egy, a Duna alatt áthaladó vasúti kapcsolatot létesítését Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között. A Stratégia egyik legfontosabb eleme az új Duna alagút megépítése. A Nyugati pályaudvar fejlesztése az alagút megépítését megelőzően elvégezhető, de teljeskörűen illeszkedik a jövőbeni fejlesztési tervekhez, a tervezett vasúti alagúthoz is.
A Stratégia tervei szerint az ország minden térségéből, az elővárosokból, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, a megyeszékhelyekről érkeznek majd ide vonatok, ötmillió ember él majd olyan településen, ahonnan átszállás nélkül lesz elérhető a Nyugati pályaudvar.
A tervpályázat tervezési programjának része:
A legutóbbi, 1874-es pályázathoz hasonlóan, melynek eredményeként létrejött a gyönyörű Eiffel-csarnok a Nyugati pályaudvaron, most is felkeltette a pályázat a világ legjobbjainak érdeklődését, a kiírók minden várakozását meghaladta az érdeklődés. Nem volt könnyű feladat kiválasztani a 36 jelentkező közül a legjobb tizenkettőt, akik továbbjutnak a második körbe, ahol már konkrét koncepcióterveket kell benyújtaniuk, ezek közül választ majd a zsűri. A 12 legjobb irodát szigorú, objektív, előre meghatározott szempontok alapján, a referenciák értékelésével végezte el a BFK. Külön öröm, hogy 15 csapatban is jelentkeztek magyarok, az indulók és a továbbjutók pedig Európa, Ázsia és Ausztrália legjobbjai közül kerülnek ki, akiknek keze munkáját dicséri az elmúlt 15-20 év szinte összes jelentős európai vasútállomás-fejlesztése.
A Budapest Fejlesztési Központ október közepén írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környékének megújítására. A pályaudvar gyönyörű csarnoka a műemléki értékeket és a most elvégzett felújítás eredményeit érintetlenül megőrzi majd. Földszinti terei megújulnak, a csarnok kibővített vágányai a föld alá kerülnek, a felszíni peronok pedig közös tetőt kapnak. Az oda vezető vasúti pálya felújítása révén sűrűbben járhatnak a vonatok, az átszállás és a Nyugatiban elérhető szolgáltatások minősége versenyképesebbé teszik a vasúti közlekedést. A föld alatti vágányok a későbbiekben a vasúti alagútban Buda felől érkező vonatokat is fogadni tudják majd. Megújul a pályaudvar körüli összes köztér, a Nyugati tér és a vasút menti rozsdaövezetek helyén összefüggő, a helyieket szolgáló közpark létesül, amely összeköti a Nagykörutat a Városliget és később Rákosrendező térségével. Budapest legértékesebb, ma halott és kallódó területei kapnak így új életet fenntartható közlekedéssel, sok zölddel, a város közepén éktelenkedő sebek, foghíjak begyógyításával.
„A jelentkezők nagy száma azt bizonyítja, hogy a pályázat vonzó és hiteles. Vonzó, mert Budapestnél kevés vonzóbb hely van a világon, pezsgő, történelmi, de óriási megújulási lehetőségek előtt álló európai fővárosként. Hiteles, mert a BFK szakembereivel a tervpályázatot több mint egy éven át, alaposan, minden részletre kiterjedően előkészítettük. A pályázók bízhatnak a zsűriben, amelyben a MÁV szakemberei, az összes környező kerület, a Főváros, az építészkamarák, jeles építész szakemberek is részt vesznek. ” – mondta Fürjes Balázs, a zsűri elnöke, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
“A tervezői feladat izgalmas, kreatív kihívás, ugyanúgy építészet, zöldfejlesztés, közlekedéstervezés, ahogy urbanisztika is. Egy évszázadban egyszer adódik lehetőség egy ország főpályaudvarát ilyen léptékben újratervezni – épp ezért kell ehhez nemzetközi tervpályázat és jártasság a világ nagy pályaudvarainak, városi közlekedési csomópontjainak tervezésében.” - tette hozzá Fürjes Balázs.
„A Nyugati megújítása szorosan illeszkedik a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához, amelynek céljai világosak. A jelenlegihez képest több mint kétszer annyi vonatot kell közlekedtetni a fővárosi és az agglomerációs hálózaton, hogy megduplázzuk a vasút utasainak a számát a térségben. Ehhez nélkülözhetetlen a Nyugati megújítása, mivel már ma sem tud több vonatot fogadni, pedig óriási igény lenne rá – több távolsági vonat, minden irányból több elővárosi vonat, új repülőtéri kapcsolatok vannak tervben a stratégiánkban. A beruházás során egy kétszintes fejpályaudvar jön létre, felszínen 13, föld alatt 6 vágánnyal, melyek a jövőbeni vasúti alagúthoz is csatlakoznak majd. A pályaudvar kapacitása így duplájára növelhető, miközben a pályaudvar területe csökken, és így új park létesülhet, új városfejlesztési területek nyílhatnak meg.” – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.
Budapest jelenlegi vasúti hálózata telített, a fejpályaudvarok, a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvar nem tud több szerelvényt fogadni és fordítani. A kapacitások növelésének egyetlen reális módja a zsákutcát jelentő fejpályaudvarok átalakítása részben átmenő rendszerűvé. Azonos idő alatt egy átmenő vágányon hatszor annyi szerelvényt tud közlekedni, mint egy fejpályaudvarin, hiszen a vonatokat nem kell megfordítani, hanem lehet továbbküldeni, és a helyére két–három perc múlva jöhet a következő. Ezért vizsgálja a BFK a Kormány döntése szerint egy, a Duna alatt áthaladó vasúti kapcsolatot létesítését Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között. A Stratégia egyik legfontosabb eleme az új Duna alagút megépítése. A Nyugati pályaudvar fejlesztése az alagút megépítését megelőzően elvégezhető, de teljeskörűen illeszkedik a jövőbeni fejlesztési tervekhez, a tervezett vasúti alagúthoz is.
A Stratégia tervei szerint az ország minden térségéből, az elővárosokból, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, a megyeszékhelyekről érkeznek majd ide vonatok, ötmillió ember él majd olyan településen, ahonnan átszállás nélkül lesz elérhető a Nyugati pályaudvar.
A tervpályázat tervezési programjának része:
- Új mélyállomás és felszíni, fedett peroncsarnok
- Műemléki csarnok új funkciókkal, föld alatti peronokkal
- Megújuló aluljáróterek, akadálymentes illeszkedés a városi szövethez
- A Nyugati tér korszerű, XXI. századi köztérként átformálva, felüljáró nélkül
- A felszabaduló vasúti területeken ökológiai és rekreációs célú zöld közterületek, összefüggő zöld park a Nagykörúttól a Dózsa György útig
- Új közúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok a XIII. és VI. kerület között, valamint a vasút mentén
- Benthem Crouwel Architects
- Grimshaw Arhictects
- Zaha Hadid Architects + Finta és Társai Építészstúdió + Buro Happold + Abud Mérnökiroda + Land Italia
- Sweco Architects + Gateways
- AREP Group Architectes
- Ove Arup & Partners International
- Plant - Atelier Peterkis + Hawkins Brown Architects
- Albert Wimmer
- Kengo Kuma & Associates + M-Teampannon
- John McAslan + Partners
- Foster + Partners
- Cruz y Ortiz Arquitectos + Szántó és Mikó
