REGISZTRÁCIÓ

Belépés

Elfelejtett jelszó

KÉRDÉS BEKÜLDÉSE

Jelszó módosítása

Nyugati Pályaudvar és környezetének megújítása

A Tervpályázat tervezési szakasza

00

nap
:
00

óra
:
00

perc
:
00

másodperc

múlva zárul.

Tizenkét pályázó jutott tovább a Nyugati tervpályázatán
A világ és Magyarország építészeinek legjobbjai szálltak versenybe, hogy megtervezhessék az új, kibővített, XXI. századi Nyugati pályaudvart. A Kormány döntései alapján, a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiai célkitűzései szerint a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) idén ősszel írt ki nyílt, nemzetközi tervpályázatot a Nyugati pályaudvar átfogó megújítására, kapacitásbővítésére. A tervpályázatot elbíráló zsűri elnöke Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, alelnöke Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója, tagja az V. és XIII. kerület főépítésze, a VI. kerület alpolgármestere, Erő Zoltán fővárosi főépítész és számos kiváló építész szakember. A zsűriben a brit Network Rail és a cseh Sprava Zeleznic pályavasúti építészeti, állomásfejlesztési vezetői is részt vesznek a nemzetközi legjobb gyakorlatok érvényesítése érdekében.
 
A legutóbbi, 1874-es pályázathoz hasonlóan, melynek eredményeként létrejött a gyönyörű Eiffel-csarnok a Nyugati pályaudvaron, most is felkeltette a pályázat a világ legjobbjainak érdeklődését, a kiírók minden várakozását meghaladta az érdeklődés. Nem volt könnyű feladat kiválasztani a 36 jelentkező közül a legjobb tizenkettőt, akik továbbjutnak a második körbe, ahol már konkrét koncepcióterveket kell benyújtaniuk, ezek közül választ majd a zsűri. A 12 legjobb irodát szigorú, objektív, előre meghatározott szempontok alapján, a referenciák értékelésével végezte el a BFK. Külön öröm, hogy 15 csapatban is jelentkeztek magyarok, az indulók és a továbbjutók pedig Európa, Ázsia és Ausztrália legjobbjai közül kerülnek ki, akiknek keze munkáját dicséri az elmúlt 15-20 év szinte összes jelentős európai vasútállomás-fejlesztése.
 
A Budapest Fejlesztési Központ október közepén írt ki nemzetközi építészeti tervpályázatot a Nyugati pályaudvar és környékének megújítására. A pályaudvar gyönyörű csarnoka a műemléki értékeket és a most elvégzett felújítás eredményeit érintetlenül megőrzi majd. Földszinti terei megújulnak, a csarnok kibővített vágányai a föld alá kerülnek, a felszíni peronok pedig közös tetőt kapnak. Az oda vezető vasúti pálya felújítása révén sűrűbben járhatnak a vonatok, az átszállás és a Nyugatiban elérhető szolgáltatások minősége versenyképesebbé teszik a vasúti közlekedést. A föld alatti vágányok a későbbiekben a vasúti alagútban Buda felől érkező vonatokat is fogadni tudják majd. Megújul a pályaudvar körüli összes köztér, a Nyugati tér és a vasút menti rozsdaövezetek helyén összefüggő, a helyieket szolgáló közpark létesül, amely összeköti a Nagykörutat a Városliget és később Rákosrendező térségével. Budapest legértékesebb, ma halott és kallódó területei kapnak így új életet fenntartható közlekedéssel, sok zölddel, a város közepén éktelenkedő sebek, foghíjak begyógyításával.
 
„A jelentkezők nagy száma azt bizonyítja, hogy a pályázat vonzó és hiteles. Vonzó, mert Budapestnél kevés vonzóbb hely van a világon, pezsgő, történelmi, de óriási megújulási lehetőségek előtt álló európai fővárosként. Hiteles, mert a BFK szakembereivel a tervpályázatot több mint egy éven át, alaposan, minden részletre kiterjedően előkészítettük. A pályázók bízhatnak a zsűriben, amelyben a MÁV szakemberei, az összes környező kerület, a Főváros, az építészkamarák, jeles építész szakemberek is részt vesznek. ” – mondta Fürjes Balázs, a zsűri elnöke, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára.
 
“A tervezői feladat izgalmas, kreatív kihívás, ugyanúgy építészet, zöldfejlesztés, közlekedéstervezés, ahogy urbanisztika is. Egy évszázadban egyszer adódik lehetőség egy ország főpályaudvarát ilyen léptékben újratervezni – épp ezért kell ehhez nemzetközi tervpályázat és jártasság a világ nagy pályaudvarainak, városi közlekedési csomópontjainak tervezésében.” - tette hozzá Fürjes Balázs.
 
„A Nyugati megújítása szorosan illeszkedik a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához, amelynek céljai világosak. A jelenlegihez képest több mint kétszer annyi vonatot kell közlekedtetni a fővárosi és az agglomerációs hálózaton, hogy megduplázzuk a vasút utasainak a számát a térségben. Ehhez nélkülözhetetlen a Nyugati megújítása, mivel már ma sem tud több vonatot fogadni, pedig óriási igény lenne rá – több távolsági vonat, minden irányból több elővárosi vonat, új repülőtéri kapcsolatok vannak tervben a stratégiánkban. A beruházás során egy kétszintes fejpályaudvar jön létre, felszínen 13, föld alatt 6 vágánnyal, melyek a jövőbeni vasúti alagúthoz is csatlakoznak majd. A pályaudvar kapacitása így duplájára növelhető, miközben a pályaudvar területe csökken, és így új park létesülhet, új városfejlesztési területek nyílhatnak meg.” – mondta Vitézy Dávid, a BFK vezérigazgatója.
 
Budapest jelenlegi vasúti hálózata telített, a fejpályaudvarok, a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvar nem tud több szerelvényt fogadni és fordítani. A kapacitások növelésének egyetlen reális módja a zsákutcát jelentő fejpályaudvarok átalakítása részben átmenő rendszerűvé. Azonos idő alatt egy átmenő vágányon hatszor annyi szerelvényt tud közlekedni, mint egy fejpályaudvarin, hiszen a vonatokat nem kell megfordítani, hanem lehet továbbküldeni, és a helyére két–három perc múlva jöhet a következő. Ezért vizsgálja a BFK a Kormány döntése szerint egy, a Duna alatt áthaladó vasúti kapcsolatot létesítését Kelenföld és a Nyugati pályaudvar között. A Stratégia egyik legfontosabb eleme az új Duna alagút megépítése. A Nyugati pályaudvar fejlesztése az alagút megépítését megelőzően elvégezhető, de teljeskörűen illeszkedik a jövőbeni fejlesztési tervekhez, a tervezett vasúti alagúthoz is.
 
A Stratégia tervei szerint az ország minden térségéből, az elővárosokból, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, a megyeszékhelyekről érkeznek majd ide vonatok, ötmillió ember él majd olyan településen, ahonnan átszállás nélkül lesz elérhető a Nyugati pályaudvar.
 
A tervpályázat tervezési programjának része:
  • Új mélyállomás és felszíni, fedett peroncsarnok
  • Műemléki csarnok új funkciókkal, föld alatti peronokkal
  • Megújuló aluljáróterek, akadálymentes illeszkedés a városi szövethez
  • A Nyugati tér korszerű, XXI. századi köztérként átformálva, felüljáró nélkül
  • A felszabaduló vasúti területeken ökológiai és rekreációs célú zöld közterületek, összefüggő zöld park a Nagykörúttól a Dózsa György útig
  • Új közúti, gyalogos és kerékpáros kapcsolatok a XIII. és VI. kerület között, valamint a vasút mentén
Ehhez a feladathoz tehát a legjobb tervezőkre van szükség, a legjobbak pedig csak komoly versenyen állnak starthoz, márpedig a kiválasztott továbbjutók között a világ legjobb irodáit is köszönthetjük. November 24-én a BFK a következő 12 induló építészirodát vagy konzorciumot kérte fel a részvételre a tervpályázat második körében, nekik kell március 1-jére benyújtaniuk a terveiket a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására:
  • Benthem Crouwel Architects
  • Grimshaw Arhictects
  • Zaha Hadid Architects + Finta és Társai Építészstúdió  + Buro Happold + Abud Mérnökiroda + Land Italia
  • Sweco Architects + Gateways
  • AREP Group Architectes
  • Ove Arup & Partners International 
  • Plant - Atelier Peterkis + Hawkins Brown Architects
  • Albert Wimmer 
  • Kengo Kuma & Associates + M-Teampannon 
  • John McAslan + Partners 
  • Foster + Partners
  • Cruz y Ortiz Arquitectos + Szántó és Mikó
A pályaműveket a felkért építészirodáknak 2022. március 1-jéig kell beadni, a zsűri pedig ezt követően, tervezetten egy hónapon belül dönt a nyertes pályaműről. A győztes ezt követően megbízást kaphat a részletes tervek elkészítésére, hogy a tervek megvalósítása 2025-től megkezdődhessen.
a pályázatról
A pályázatot a magyar jogszabályoknak és a Magyar Építész Kamara előírásainak megfelelően bonyolítjuk le. A zsűri a Magyar Állam és a Budapest Fejlesztési Központ delegáltjai mellett Budapest Főváros és az érintett kerületek önkormányzatainak küldötteiből, a szakmai szervezetek képviselőiből és a vasútépítészetben jártas külföldi résztvevőkből áll össze.
A tervpályázat célja, hogy kiválasszuk azt a tervezőcsapatot, amely
  • felkészült egy összetett, nagy léptékű projekt előkészítésével járó feladatok ellátására;
  • a helyszín adottságaira és a vasútüzem kötöttségeire a kreativitás forrásaként tekint;
  • képes a vizionárius gondolatokat mérnöki precizitással valóra váltani;
  • sokrétű szakértelmet képes mozgósítani;
  • rendelkezik egy világszínvonalú épületegyüttes megtervezéséhez szükséges tudással és ambícióval;
  • egyesíti az innovatív szemléletet és a hagyományok tiszteletét;
  • jártassága átfogja az építészeti tervezés valamennyi léptékét.
A Budapest Fejlesztési Központ a nyertes pályázóval a Nyugati pályaudvar és a környező közterületek felújításának teljes körű előkészítésére tervezési szerződést kíván kötni, amely felöleli a vázlattervek, engedélyezési tervek és kiviteli tervek elkészítését, ideértve a vasúti létesítmények tervezését is.
 
A pályázat főbb mérőszámai:
  • 44 ha teljes tervezési terület;
  • 17,6 ha gyalogos köztér és zöldterület (mestertervi javaslat szerint);
  • 14.000 m2 alapterületű műemléki csarnok;
  • 30.800 m2 alapterületű vasúti mélyállomás;
  • 82.000 m2 összes épület szintterület.
ÜTEMEZÉS

Részvételi szakasz

00
:
00
:
00
:
00
2021. október 19.

A pályázati regisztráció megkezdése

00
:
00
:
00
:
00
2021. október 25., 23:59

Kérdések beérkezésének határideje

00
:
00
:
00
:
00
2021. október 29., 23:59

Válaszok határideje

00
:
00
:
00
:
00
2021. november 8., 16:00

Részvételi Dokumentáció beadása

Tervezési (pályázati) szakasz

00
:
00
:
00
:
00
2021. november 25., 12:00

Tervezési időszak kezdete, pályázók meghívása

00
:
00
:
00
:
00
2021. december 3.

Helyszíni szemle

00
:
00
:
00
:
00
2021. december 17., 23:59

Kérdések beérkezésének határideje

00
:
00
:
00
:
00
2022. január 14., 23:59

Válaszok határideje

00
:
00
:
00
:
00
2022. március 1., 14:00

Pályaművek beérkezésének határideje

00
:
00
:
00
:
00
2022. március 31.

Eredményhirdetés

A helyszín múltja és adottságai
Bevezető
 
A Budapest Fejlesztési Központ – mint a főváros és agglomerációjának közlekedés- és városfejlesztési beruházásaiért felelős állami szervezet – kétfordulós nemzetközi építészeti tervpályázatot kíván meghirdetni, hogy kiválassza a Nyugati pályaudvar műemléki rekonstrukciójának és felszín alatti bővítésének tervezőjét.
A tervpályázat elvi alapjait a régió vasúthálózatának fejlesztését megalapozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS) fektette le 2020-ban, mely célként tűzte ki a vasúti utazás vonzerejének növelését, a vasútüzem megbízhatóságának növelését és az ezekkel járó gazdasági előnyök realizálását. Ehhez a meglévő hálózat fejlesztésén és a megörökölt szűkületek feloldásán át vezet az út, melynek egyik legjelentősebb akadálya jelenleg a Nyugati pályaudvar és az oda vezető vonalszakaszok állapota.
Magyarország legrégibb és legnagyobb utasforgalmú pályaudvarának megújítása önmagában is egyedülálló kihívást jelent. Történeti adottságai, belvárosi elhelyezkedése mind indokolják a pályaudvar és környezetének fejlesztését, a beavatkozás különös időszerűségét azonban a forgalmi kapacitását és utasszámát megduplázó új, felszín alatti állomás létesítése adja. Ez utóbbi távlatban a Duna alatt építendő új vasúti alagúton keresztül kapcsolatot teremt majd a keleti és a nyugati országrész vasútvonalai között, felfűzve a nemzetközi repülőteret is, átmenő pályaudvarrá alakítva a Nyugatit.
A Nyugati pályaudvar ma is komplex, napi 240.000 utas áthaladását biztosító közlekedési csomópontot alkot, melynek jelentősége a beruházásnak köszönhetően tovább nő majd. A tervpályázat lehetőséget nyújt a környező közterek régóta esedékes, a jelenkor igényeinek megfelelő újragondolására, és szorosan kapcsolódik a pályaudvart övező barnamezős területeken megvalósítandó ambiciózus, lakásokat, irodákat és zöldterületeket egyaránt magában foglaló városfejlesztési programhoz is.
Víziónk szerint a tervpályázat eredményeként újjászülető Nyugati pályaudvar világszínvonalú építészetével és szolgáltatásaival a magyar vasúthálózat nemzetközi, távolsági és elővárosi szegmensben egyaránt első számú csomópontjává, egyben a budapesti belváros fejlődésének új fókuszává válik.

A helyszín múltja és adottságai

A ma is álló pályaudvari épület 1877-ben nyitotta meg a kapuit. Az architektúra August W. de Serres osztrák építész alkotása, a pályaudvar csarnokszerkezetét pedig a Gustav Eiffel mérnökcégében dolgozó Theofil Seyrig tervezte, a magyar Bernárdt Viktorral közösen.
 

1887-ben a pályaudvar szomszédságában adták át Budapest első villamosvonalát, melynek utódja, a nagykörúti 4-6 jelű villamos ma a világ legforgalmasabb, éjjel-nappal közlekedő viszonylata. 1891-től az indóház felvette a Nyugati pályaudvar nevet, és az újonnan létrejövő Magyar Államvasutak (MÁV) egyik főpályaudvara lett.


A második világháború során a pályaudvar súlyos károkat szenvedett ugyan, de a harcok elmúltával helyreállították. 1977 és 1979 között zajlottak a XX. század legjelentősebb rekonstrukciós munkái: az akkorra életveszélyes állapotúvá korrodált csarnokszerkezetet teljesen felújították, és az újabb, szigorúbb tartószerkezeti szabványok miatt megerősítették a két oldalt kapcsolódó épületszárnyak födémeit, valamint a Nagykörútra néző üvegfal szerkezetét is. A megújítási munkák összefüggtek az új észak-déli M3 metróvonal építésével: 1981-ben megnyílt az új metróállomás és aluljárórendszere, egyben felépült a Váci út Nyugati téri közúti felüljárója is, ezzel összetett, háromszintes térrendszer alakult ki.


A Nyugati pályaudvar a pesti belváros sűrűn beépített eklektikus városszövetéhez kapcsolódik, budapesti és térségi jelentőségű közlekedési csomópontként jelentős kereskedelmi-szolgáltatási funkciókat tár fel, az ország igazgatási központja és jelentős turisztikai attrakciók között található. A vasúti terület három eltérő építészeti karakterű és funkciójú városrész között egyensúlyoz: a Lipótváros XIX. századi eklektikus palotákban működő kormányzati intézményei és irodái, az Újlipótváros magas presztízsű, modernista lakótömbjei és a Terézváros sűrű, historizáló, alapvetően körülépített udvaros bérházai között található. A Váci út a város fontos gazdasági ütőere, a Nagykörút pedig Budapest XIX. századi úttörő városfejlesztéseinek egyik emblematikus eleme. A vasúti vágányok elválasztó hatása jelentős szerkezeti probléma, mint ahogy a városrész túlépített, zöldfelület-hiányos jellege is.

 
Vasúti infrastruktúra
Az elmúlt évtized jelentős vasútfejlesztései általában véve nem érintették a budapesti fejpályaudvari rendszert és az odavezető szakaszokat. Az elővárosi vonalak felújítása eddig csak részlegesen valósult meg; a vonatok leromlott állapotú és kapacitáshiányos infrastruktúrára érkeznek be Budapesten. Ennek megoldására készült a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (BAVS), melynek 20 éves időtávban végrehajtandó intézkedései a vasút vonzerejének, kapacitásának és megbízhatóságának átfogó növelését célozzák, összhangban az európai uniós célkitűzésekkel.
Az egyik kulcsintézkedés a Duna alatti vasúti alagút kiépítése, mely a szűkületek feloldása és Budapest belvárosának vasúti kiszolgálása mellett a Nyugatit is átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítja és közvetlenül beköti az ország nyugati felének vasúthálózatába. Ezenfelül a BAVS célja a szentendrei, a csepeli és a ráckevei hévvonalak összekötése révén egy további új, észak-déli átmérős városi gyorsvasút, a M5 metróvonal kiépítése, amely egy másik, a vasútállomást alulról merőlegesen keresztező alagútban szintén érinti majd a Nyugati pályaudvart. A két alagút kiépítése 10-20 éves időtávban esedékes, előkészítésük jelenleg a részletes megvalósíthatósági tanulmány fázisban tart.
A Nyugati pályaudvar teljes körű felújítását már a Duna-alagútra és az M5 metróvonalra való tekintettel készítjük elő. Ezért a pályaudvar – mainál kisebb területigényű – felszíni vágányai és a műemléki csarnok alatt egy új mélyállomást kell kialakítani, mely első ütemben fejállomásként működik majd, de a lehetővé teszi későbbiekben a vasúti alagút pajzsos technológiával történő továbbépítését délnyugati irányban. Az M5 metróvonal állomásának szerkezeti bekészítése szintén már az első ütemben szükséges. A pályázati kiírás és mellékletei a vasúti pálya és a műtárgyak vázlatterveit már tartalmazni fogják, azok a pályázat kidolgozása során adottságként kezelendők.




Tervezési feladat
A Nyugati pályaudvar egyszerre Magyarország egyik legjelentősebb vasúti műemléke és legforgalmasabb közlekedési csomópontja, a budapesti belváros legértékesebb fejlesztési területe. Tervezése ezért összetett feladatot jelent, a közlekedési-infrastrukturális, városfejlesztési, építészeti és tájépítészeti szempontok egységes szemléletű kezelését kívánja meg.
A pályázó feladata az új mélyállomás és a felette kialakítandó felszíni vágánycsarnok, illetve a peronok és peronlefedések tervezése. A műemléki csarnok átjárható, hosszabb-rövidebb időtöltésre ösztönző fedett köztérré alakítandó, melléktereinek szintén új funkcionális jövőképet szükséges adni. Az épület építészeti értékeit maximálisan tiszteletben tartva különös kihívást jelent a történeti és a kortárs struktúrák egymáshoz illesztése.
A pályaudvaron el kell helyezni minden szükséges utasforgalmi és vasútüzemi funkciót, továbbá üzleti céllal hasznosítható – kereskedelmi, szolgáltató, esetleg irodai vagy kulturális rendeltetésű – területeket is.
A Nyugati pályaudvar többszintes, összetett térrendszere a projekt eredményeként tovább bővül. A gyalogos közlekedő- és várakozóterek, függőleges közlekedőmagok átlátható, vonzó kialakítása a pályázat egyik kulcseleme, összefüggésben az épületegyüttes körül található közterületekkel és gyalogos aluljárókkal. Ezek humanizálása, a jelen és jövő igényeihez igazodó, emberléptékű kialakítása szintén a feladat része. Szintén a pályázat tárgya a közösségi közlekedési átszállások optimalizálása, a pályaudvar kerékpáros, mikromobilitási és közúti kiszolgálásának megoldása, ideértve a logisztikai igényeket is.
A pályázat megalapozásaként készült részletes megvalósíthatósági tanulmány városfejlesztési mestertervet is tartalmaz. Ennek továbbgondolásával el kell mélyíteni a pályaudvar mögötti barnamezős területek fejlesztési koncepcióját, különös tekintettel a vasúti pálya mentén kialakítható lineáris zöldfelületekre, a városszövet átjárhatóságának javítására és a területben rejlő ingatlanfejlesztési potenciál felszabadítására.

  • 1. Nyugati pályaudvar és új mélyállomás
  • 2. Kapcsolódó vasúti vágányok
  • 3. Belső Podmaniczky utca menti fejlesztési terület
  • 4a. Nyugati téri aluljáró-rendszer
  • 4b. Nyugati tér felszínrendezése
  • 5. Ferdinánd híd
  • 6a. Nyugati pályaudvar vasúti bevezető szakaszok
  • 6b. Külső Podmaniczky utca menti fejlesztési terület
  • 7. Szomszédos kapcsolódó területek
KÉRDEZNE A PÁLYÁZATRÓL?


Kérdéseinek feltételéhez kérjük, jelentkezzen be az oldalra!

BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG
Elnök Dr. Fürjes Balázs

Dr. Fürjes Balázs

A Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár, kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztos

Bemutatkozás

Irányításával épült az új Fradi-stadion, a Duna Aréna, a Sorsok Háza, az Akvárium, megújult és kibővült a Ludovika, az Orczy-park. Korábban a Budapest Sportcsarnok leégése után kevesebb mint három év alatt levezényelte a Papp László Sportaréna felépítését, a terület teljes megújítását. Ezen kívül felelőse volt a MOME Campus-fejlesztésének, a Ludovika Campus tovább építésének és a Puskás Ferenc Stadion megépítésének. Vállalatvezetőként és jogászként tizenöt évet töltött a magánszektorban.
Társelnök Füleky Zsolt

Füleky Zsolt

Építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár

Bemutatkozás

Budapesten született 1974-ben, az Egri Hittudományi Főiskolán 2000-ben hittanári, 2004-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen építész diplomát szerzett. 2004-2010-ig különböző irodákban tervezőként dolgozott. 2010-ben a Belügyminisztérium Országos Főépítészi Irodájában kezdte el szakpolitikai munkáját, 2014-től pedig a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára.
Társelnök Vitézy Dávid

Vitézy Dávid

Vezérigazgató, BFK

Tag Iványi Gyöngyvér

Iványi Gyöngyvér

Állami főépítész

Bemutatkozás

Az Urban-Lis Stúdió Kft tervező gyakornoka volt 2001- 2004 között. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefváros Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda ügyintézőjeként dolgozott 2005-2013 között, 2013 és 2017 között irodavezetője, majd 2017- 2020 között irodavezető főépítésze. Budapest Főváros Kormányhivatalánál állami főépítész 2020. 04. 01-től.
Tag Dr. Mosóczi László

Dr. Mosóczi László

Innovációs és Technológiai Minisztérium, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár

Tag Szetei-Szőke Marianna

Szetei-Szőke Marianna

Építész, MÁV főépítészi irodavezető

Bemutatkozás

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott. Már az egyetemi évei alatt sikerült több neves, budapesti építészirodában dolgoznia és így átfogó építészeti látásmódot kialakítania. Hosszabb időt töltött a Közti Zrt-ben, Tima Zoltán stúdiójában, ahol lakó- és irodaházak, majd a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér tervezési munkáiban vett részt. Gyermekei születése után kezdett foglalkozni az infrastrukturális beruházási terület szakmai feladataival. 2016-tól a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. építészeti szakértője, majd 2020-tól a MÁV Zrt. főépítészi feladatokat is ellátó, ingatlanfejlesztési osztályának vezetője.
Tag Erő Zoltán

Erő Zoltán

Ybl-díjas építész, Budapest főépítésze

Bemutatkozás

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1982-ben diplomázott. 1988-89-ben a Centre for the Conservation of Historic Houses and Towns, Leuven (Belgium) műemléki szakmérnöki diplomát szerzett. A Palatium Stúdió Kft. vezető építészeként műemléki, városfejlesztési, városrehabilitációs feladatokat végzett. Részt vett a 4-es metró állomásainak tervezésében és több budapesti köztér felújítási programjában. Dolgozott az Európa Tanács és az Európai Unió műemléki feladatokkal foglalkozó csoportjaiban, oktatóként a Budapest Műszaki Egyetem Urbanisztikai Tanszékén, és vezette a Nemzeti Kulturális Alap Műemléki és Régészeti szakmai kollégiumát. 2020 óta Budapest főépítésze.
Tag Győrffy Máté

Győrffy Máté

Építész, Budapest Főváros VI. kerület városfejlesztésért felelős alpolgármestere

Tag Sági Adrienn

Sági Adrienn

Építész, Budapest Főváros V. kerület főépítésze

Bemutatkozás

Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végezte, diplomámat a Középülettervezési Tanszéken szerezte meg. A diploma után tervezőirodákban dolgozott, majd 2017 óta Belváros főépítészeként tevékenykedik, melyet hatalmas kihívásnak él meg minden nap. Feladata, hogy szakmai véleményével segítse a kerület egységes városképi és építészeti arculatának kialakítását, de elhivatott a műemlékvédelem és a kerület építészeti értékeinek védelmében, melynek a lehető legnagyobb alázattal kíván eleget tenni.
Tag Massányi Katalin

Massányi Katalin

Építész, Budapest Főváros XIII. kerület főépítésze

Bemutatkozás

Okleveles építészmérnök, okleveles városépítési és városgazdasági szakmérnök, településtervező. Szakmai pályafutását 1997-ben a Mű-hely Zrt.-nél kezdte várostervezőként. 16 éves városépítészeti tervezésben töltött ideje alatt mind az építészek, mind az önkormányzatok, mind a beruházók oldaláról megismerhette a szakmát. Tervezési területei között főleg budapesti kerületek és vidéki városok szerepeltek.
2009 óta először Budakalásznak, majd Budapest Főváros III. kerületének, napjainkban pedig Budapest Főváros XIII. kerületének főépítésze. Évente 50-100 építészeti tervet véleményez kollégáival, és segíti a tervezőket az építési engedélyezési folyamatig, ami 2020 márciusa óta a kormányhivatalok feladata. Napi kapcsolatban van az ügyfelekkel, akik tájékoztatást kérnek a hatályos jogszabályokkal, illetve sokféle településképi kérdéssel, eljárással kapcsolatban.
Tag Anthony Gall

Anthony Gall

Műemléki területen szakértői jogosultsággal rendelkező Ybl-díjas építész

Bemutatkozás

Ybl- és Pro Architectura díjas építész. Építészeti tanulmányait a queenslandi egyetemen végezte, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen honosította, ahonnan 2005-ben Phd fokozatot is szerzett. Építész tervezői tevékenysége mellett építészettörténeti és műemléki területen rendszeresen publikál. 2004 és 2007 között a queensland-i egyetem oktatója, 2012-től az Óbudai Egyetem Építéstudományi Kar vezető oktatója, jelenleg Egyetemi Tanár és dékán.
Tag Csillag Katalin

Csillag Katalin

Építész

Bemutatkozás

Ybl-díjas építészmérnök, vezető tervező. Diplomáját 1992-ben a BME Középülettervezési Tanszékén szerzi, 1992-1994 között a Grazi Műszaki Egyetem Városépítési tanszékén folytat posztgraduális képzést, mellette Helmut Zieseritsch építészirodájának tervezője Grazban. 1994-ben Gunther Zsolttal megalapítja a 3h építészirodát. 2002-ben végez a MÉSZ Mesteriskolán. 2008-tól mesteroktató a Mesteriskolán. 2019-ben Ybl-díjban részesül. 2020-tól tervtanácsi tag a XIII. kerületi tervtanácsban. 2020-ban beválasztják a MÉSZ elnökségébe. Gunther Zsolttal alkotópárosként jegyzett munkáik számos díjat nyertek.
Tag Molnár László

Molnár László

Okleveles építőmérnök, közlekedési gazdasági mérnök, nyugalmazott elnök-igazgató

Bemutatkozás

Munkahelye 1975-től nyugdíjazásáig a FŐMTERV, ahol tervező mérnök, irodavezető, 1990 – 2009 között a Társaság elnök – igazgatója. Fő szakterülete a városi- és regionális közlekedéstervezés, egyéni munkái mellett több országos és fővárosi koncepcionális tervet készítő munkacsoport vezetője. 2000-2009 között a KTE társelnöke, az MMK Közlekedési Tagozat elnöke, a MAUT alelnöke. 2010-től nyugdíjas, utazása miatt egy évre szünetelteti szakmáját. Visszatérése után a Nemzeti Közlekedési Stratégia készítésekor az Irányító Bizottság tagja, majd a fővárosi Balázs Mór Bizottság tagja, a Városi Közlekedés szaklap szerkesztőbizottságának rovatvezetője, számos szakmai publikáció szerzője.  Szakértőként ma is aktív gyakorlója a hazai közlekedéstervezésnek. Kitüntetései: Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkereszt, Jáky József díj (KTE), Zielinszky díj (MMK), Aranymérföldkő Plakett (MAUT).
Tag Dományi Bálint

Dományi Bálint

Építész, Urbanista, Urbanisztikai vezető (BFK)

Bemutatkozás

2006-ban szerzett építészmérnöki diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd 2015-ben ugyanott kapott urbanista szakmérnöki képesítést is. 2006-tól a Fővárosi Önkormányzat várostervező cégénél, a BFVT-nél dolgozott; 2011-től a BKK munkájában mint tanácsadó, 2013-tól mint városfejlesztési vezető vett részt. Később a MÁV-nál, majd a Közlekedési Múzeumnál vállalt feladatokat, 2020-tól pedig a BFK urbanisztikai vezetőjeként tevékenykedik.
Tag Somodi László

Somodi László

Közlekedésmérnök, Közlekedésfejlesztői főigazgató (BFK)

Tag Tóth Csaba

Tóth Csaba

Építész, Magasépítési kiemelt vezető szakértő (BFK)

Bemutatkozás

Építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME), ezt követően tervezőként Münchenben, egy nagy építőipari cégnél dolgozott, majd hazatérve öt évig az IPARTERV tervezője volt. Később egy német ingatlanfejlesztő cégnél vezette a teljes magyarországi tervezési folyamatot, majd egy magyar ingatlanfejlesztő társaság tervezési és kivitelezési igazgatójaként, később vezérigazgatójaként több budapesti irodaház és lakóépület fejlesztését végezte. Az utóbbi években Fürjes Balázs kormánybiztos által irányított, építészszakmai szempontból is rendkívül kiemelkedő beruházások előkészítését, tervezését és kivitelezését vezette. Május óta tanácsadóként segíti a Budapest Fejlesztési Központban a Magasépítési Főigazgatóság és Fürjes Balázs munkáját.
Tag Z. Halmágyi Judit

Z. Halmágyi Judit

Pro Architectura-díjas építész

Bemutatkozás

Építész, designer, városfejlesztési szakember. Jelenleg vezető építész tervezője a ZHJ Architectsnek, a sattelite formában működő építészeti atelier-nek, alkotó műhelynek, valamint oktató, docens a Budapest Metropolitan University-n, Környezetkultúra szakon.
Tag Anthony Dewar

Anthony Dewar

Épületekért és építészetért felelős vezető, Network Rail

Bemutatkozás

Tapasztalt építőmérnök és tervező szakember, Anthony több mint 20 éves ipari tapasztalattal rendelkezik, és számos magán- és állami szektorban töltötte pályafutását. Anthony okleveles mérnök, az Építőmérnöki Intézet és a Királyi Művészeti Társaság tagja. Tagja a National Infrastructure Commission Design Group -nak és az New London Architecture Transport and Infrastructure Expert Panel -nek.
Anthony a vasúti infrastruktúrán belüli tervezés fontosságát emelte ki társai és az iparág vezetői körében. Figyelemre méltó eredményei közé tartozik a Network Rail (NR) független tervezőpanel megalakítása, az NR tervezési elveinek kidolgozása, az NR tervezési szemléletének megerősítése tervezési versenyeken keresztül és az épített környezetre vonatkozó tervezési útmutató bevezetése.
Tag Mojmir Nejezchleb

Mojmir Nejezchleb

Vasúti korszerűsítésért felelős főigazgató-helyettes, Správa železnic

Bemutatkozás

1963 -ban született Brno -ban, Csehországban.
Tanulmányait a Brnoi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán végezte szakirányú szerkezetek és forgalomépítések területén, elsősorban a vasútépítésekre összpontosítva.
A cseh vasutaknál, majd a vasúti közigazgatásban 1986 -tól több pozíciót töltött be a vasúti infrastruktúra területén - a regionális vágányigazgatás vezetőjeként, a vágányosztály igazgatójaként és a stratégiai osztály igazgatójaként.
2013 -tól a vasúti korszerűsítésért felelős főigazgató -helyettes.
Tag Szalay Tihamér

Szalay Tihamér

Ybl-díjas építész, a Magyar Építész Kamara alelnöke

Bemutatkozás

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1978-ban diplomázott, a Mesteriskola VII. ciklusát végezte el. Diplomázás után 7 évig dolgozott a Lakótervben, majd építész vezetőtervezője volt a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóságnak 1990-ig. Azóta építész tervezőként saját irodájában dolgozik. 2014-ben Ybl díjjal tüntettek ki. Húsz éve a Magyar Építész Kamara tisztségviselője, ötödik éve az alelnöke.
Tag Fegyverneky Sándor

Fegyverneky Sándor

Építész, korábbi országos főépítész

Bemutatkozás

1952-ben született 1976-banszerzett diplomát a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, másoddiplomáját a Közgazdaságtudományi Egyetem és ESSEC francia főiskolán szerezte. 1989-től a Miniszterelnöki Hivatal Világkiállítási Programirodájának igazgatója. Ügyvezető és vezető tervező a Letzbor Hungária Építészeti Tervező Kft-nél, majd 1998- tól 2003-ig a Budapest XIII. kerület főépítésze. 2003-ban a Belügyminisztérium Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) alapító elnöke. 2007-től Országos Főépítész. 2010-től az ALUTA építőipari szakmai egyesület elnöke. 2014. májusáig kormánytisztviselő a Miniszterelnökségen. Számos közéleti megbízatása és tisztsége van. Rendszeresen vesz részt országos építészeti tervpályázatok Bírálóbizottságának munkájában.
Póttag Rab Judit

Rab Judit

Építész, Urbanista, Városépítészeti osztályvezető

Bemutatkozás

Egyetemi és posztgraduális tanulmányait a BME Építészmérnöki karán és az ENSAP Lille egyetemen végezte. Szakterülete az építészet, a városépítészet, a városok újszerű infrastruktúrái, a településfejlesztés. A BME Urbanisztika Tanszékének meghívott oktató és kutató munkatársa. Korábban gyakorló építészként és városépítészként praktizált, majd a Lechner Tudásközpont vezető beosztású munkatársaként az okos város fejlesztési módszerek hazai bevezetésén dolgozott. Jelenleg a Budapest Fejlesztési Központ Városépítészeti osztályát vezeti, a fejlesztési projektek megfelelő városépítészeti tartalmú és minőségű tervezésének koordinálásáért felel.
Póttag Szemerey Samu

Szemerey Samu

Építész, Urbanista

Szakértők

A felkért szakértők névsorát a későbbiekben tesszük közzé.

Tervezési szakaszba továbbjutott Pályázók
name

Albert Wimmer ZT-GmbH

name

AREP ARCHITECTES + AREP

name

Benthem Crouwel Architects

name

CRUZ Y ORTIZ - LAMELA - SZÁNTÓ&MIKÓ

name

Foster + Partners Ltd

name

Grimshaw International Ltd

name

John McAslan + Partners Ltd

name

KENGO KUMA & ASSOCIATES + M-Teampannon Kft

name

Ove Arup & Partners International Ltd

name

PLANT - Atelier Peterkis Kft + Hawkins Brown Architecture Ltd

name

Sweco Architects + Gateways

name

Zaha Hadid Limited + Finta és Társai Építész Stúdió Kft + Buro Happold Ltd + Abud Mérnökiroda Kft + LAND Italia Srl